Miért fontos az FPS és hány FPS-re van szükségünk?

Valószínüleg találkoztunk már az FPS fogalmával a játékosok körében. Sokan úgy mérik a számítógépük teljesítményét, hogy megnézik, adott játékban mennyi FPS-t érnek el. De pontosan mi is ez az FPS? Miért jobb, ha több van belőle? Mennyi az elég FPS és mi az, ami befolyásolja azt, hogy mennyi FPS-ünk lesz egy játékban? Ezekre a kérdésekre fogok válaszolni. Az FPS az angol Frames Per Second (képkocka másodpercenként) kifejezésnek a rövidítése, vagyis ez egyszerűen csak annyit jelent, hogy a számítógép hány képkockát tud generálni egy másodperc alatt. Tegyük fel, hogy egy autóversenyzős játékot játszunk. Amikor az autónk mozgásban van, olyankor forognak a kerekek, esetleg füstöl. Ezen kívül láthatjuk azt is, ahogy elhaladunk a közönség mellett, illetve láthatjuk azt is, ahogy közeledünk a kanyarhoz. Mi történik a háttérben? Valójában nem mozognak a dolgok a képernyőnkön, hanem a gép egymásután képeket vetít a képernyőnkre, és ha ezt elég gyorsan csinálja (sokszor hangot is társít hozzá), akkor olyan érzésünk keletkezik, mintha tényleg egy autót vezetnénk. Vagyis minél gyorsabban tud új képkockákat létrehozni a számítógép (minél több az FPS), annál élethűbb lesz a mozgás és annál jobban beleélhetjük magunkat a játékba. Hány FPS-re van szükségünk, hogy élvezhessünk egy játékot, illetve az is jó kérdés, hogy hány FPS fölött nem érzékeljük már a nagyobb teljesítményt?

Az első kérdésre a válasz a tevékenységen múlik. Például ha filmet nézünk, akkor 24 FPS elég ahhoz, hogy teljesen belemerüljünk az élménybe (sőt, nagyon sok helyen ez a filmgyártási standard). Hogyha játszunk, akkor figyelembe kell venni a játék típusát: általában stratégia, szerepjáték, vagy kalandjáték esetén (pl. Journey, Satisfactory, Sims, Cities: Skylines) 30 FPS elég ahhoz, hogy belemerüljünk az élménybe, hiszen ilyen játékban nem kell gyorsan reagáljunk az eseményekre.

Ha már sportjátékot, versenyjátékot, vagy lövöldözős játékot játszunk, akkor a kép nagyon gyorsan változhat, és gyorsan kell reagálnunk bizonyos szituációkra, így a 30 FPS már kevés, sőt egyeseknek zavaró is. Itt már sokaknak a 60 FPS az alsó korlát, ami fölött már élvezhető a játék.

Természetesen az alsó határnál gyorsabb sebességeket is tudunk érzékelni: dinamikus játékoknál (például lövöldözős játékok esetén) a magasabb képkockaszám jobb játékélményt, sőt előnyt is nyújthat játék közben: magasabb FPS-el a gyors képváltozásokat (előugrik valaki a sarok mögül, hirtelen elrántjuk a célkeresztet) hamarabb érzékeljük. Tapasztalt játékosok által kimutatott kísérletek azt mutatják, hogy valóban érzékelhető a különbség játék közben a nagyobb FPS-szintek között: 60 és 144 FPS között érzékelhető a különbség dinamikus játékoknál, 144 FPS és 240 FPS közötti különbségeket már kevesebben érzékelik, és azon felül már nehéz érezni a különbséget, így sokaknak már nem éri meg ezen értékek fölé menni.

Mostmár csak egy kérdésre kell még választ adnunk: mi az ami befolyásolja, hogy hány FPS-ünk lesz egy játékban? Ez a kérdés már komplexebb, mivel több tényező is hozzájárulhat a számítógép teljesítményéhez: a legegyszerűbben befolyásolható tényezők közé tartoznak a háttérben futó programok, illetve az, hogy mit játszunk: egyes játékok számításintenzívebbek, mint mások, ezért esetenként erősebb gépre van szükségünk, hogy a kívánt sebességet elérjük. Ezen kívül a sebességet azzal is növelhetjük (főleg az újabb játékokban), hogy a grafikai beállításokat alacsonyabbra állítjuk. A nehezebben befolyásolható elemek közé tartozik a hardver: ha nincs megfelelő frekvenciával rendelkező képernyőnk, akkor egy bizonyos képkockaszám fölött már nem fogjuk látni a számítógép által generált képkockákat (habár ilyenkor is érzékelhető különbség abban, hogy milyen gyorsan reagál a játék a különböző mozgásokra). Ezen kívül fontos az is hogy megfelelő alaplappal, tápegységgel, memóriával, tárhellyel és hűtéssel lássuk el a gépünket. A legnagyobb terhet a videokártya, illetve a processzor viszi el. Modern játékoknál általában a videokártya terhelődik jobban, de például valós idejű stratégia játékoknál (vagy angolul Real Time Strategy-RTS) a processzor keményebben dolgozik. Régebbi kompetitív játékoknál is (például CS:GO) észrevehető, hogy a processzoron van a hangsúly, de a videokártya is kell tartsa a lépést a processzorral: pl. ha egy nagyon erős processzort egy gyenge videokártyával társítunk (vagy fordítva), akkor a számítógép teljesítménye a gyengébb alkatrész teljesítményéhez igazodik.

Tehát érdemes úgy kiválasztanunk a számítógépünket, hogy figyelembe vesszük azt, hogy mit szeretnénk játszani rajta. A megfelelő FPS a játéktól függ, természetesen minél több az FPS, annál jobb lesz a játékélmény.